2011. május 18., szerda

Kedvenc kalandjátékom


Reggel útnak indítottam a gyerekeket, és még éppen volt egy kis időm leülni. Eszembe jutott, hogy jó lenne elolvasni az evangéliumot. Gyanús volt, hogy akkor már el fogok késni az első órámról, amire mindig igyekszem pontosan beérni, mert késni nem szeretek, de azt az órát viszont nagyon. Mégis elolvastam, de megkértem Istent, hogy segítsen, hogy minden rendben menjen. Komótosan mentem a megálló felé, amikor egyszerre csak belém vágott: Nem arról volt szó, hogy együtt sietünk Istennel? Rohanni kezdtem, és még éppen elértem a villamost. A metró is azonnal megérkezett, időben odaértem.
Visszafelé szintén siettem, mert az óvodában kellett videóznom, és megint késésben voltam. Pont nem értem el a buszt. Mosolyogtam is magamon, mert rögtön azon kezdtem gondolkozni, hogy nem csináltam-e valamit rosszul, ami miatt... A buszon azt számolgattam, hogy mikor tudok majd elmenni könyvtárba. Nagyon nehezen fér bele az időbe. Odaértem az oviba, és kiderült, hogy nem kellett volna jönnöm, tehát mehettem volna könyvtárba. Küldtek is SMS-t, de a rohanás miatt nem néztem meg a telefont. Kicsit elszontyolodtam, de ugyanakkor olyan játékos örömet is éreztem.
Az épületből kifelé tartva kaptam két értesítést, hogy megtörtént valami, amiért imádkoztam. Döbbenetes élmény volt ez így együtt.
Egyrészt, hogy milyen élően lehet Istennel egy húron pendülni egy teljesen hétköznapi napon, másrészt, hogy rengeteget számíthat az én néhány perces imám. Felelősség is, de olyan vidám. Legszívesebben hangosan nevettem volna, annyira jókedvem kerekedett.
Az egész tapasztalatot nagyon köszönöm Istennek. Azt hiszem, ez a születésnapi ajándékom, hiszen holnap leszek 30 éves.
Megpróbálom a tanulságait eltenni a következő 30 évre.

Az evangélium egyébként az a rész volt, hogy "Ti vagytok a világ világossága".

2011. május 6., péntek

Csak győzzek lépést tartani


Tanulmányok, előadások előttem-mögöttem. Elfáradtam, nehéz folytatni. Rózsának gondjai vannak a suliban, iskolaváltás. Költözés? Jön a bölcsességfogam. De legalább diófagyit eszem tejszínhabbal!

Nehéz hét áll mögöttem, és legalább két nehéz hét áll előttem. Nem vagyok kétségbeesve, sőt még inspirálóak is a feladatok, de azért jó lenne egy kis büntetlen pihenés, aminek nem az a következménye, hogy összetorlódik a többi kötelesség. Ráadásul ez a bölcsességfog! Minden gyereknél jött egy fogam, tehát ez az utolsó, de most nagyon fáj. Viszont szükségem van a bölcsességre mostanság.
Rózsa nagyon szorong az iskolában. Annyira, hogy már tarthatatlannak érzem a helyzetet. Most azon törjük a fejünket, hogy hogyan tovább.

Ibolya egy fantasztikus kiscsaj! Megkért minket, hogy hadd járjon úszni (bár Gábor határozottan nem volt hajlandó) , és ma volt az első alkalom. Vidáman, lelkesen jött haza - vagyis dehogy haza! Éppen akkor kezdődött az ovis torna. Fel voltam készülve rá, hogy nem lesz hajlandó bemenni rá, hiszen éppen akkor úszott, és nem is találkoztunk egész nap, de minden gond nélkül ment tornázni, és még élvezte is.
Hihetetlen édes a beszéde, nagyon észreveszi, megjegyzi a dolgokat. Érzékeny lelkű, teljes szívével igyekszik segíteni, ha bárkinek baja van (Mama, beütötted a könyököd? Tedd ide a párnámra, nem fog fájni!). A reggeli búcsúzás elmaradhatatlan kelléke a komoly arcocskával és nagyon puha ujjacskával a homlokomra rajzolt kiskereszt - ezt ő fejlesztette ki. A születésnapjára az ünnepelt meghívására eljött Vízi Elemér is, és egy imazsámollyal ajándékozta meg a kis hölgyet - ez volt ugyanis a szíve vágya. Tőlünk csatokat és egy vödörből készült gólyalábat kapott, meg egy Hello Kitty-dobozt - amivel inkább a tesói szerettek volna játszani. És, el ne felejtsem, a fülét is kilyukasztották erre a nagy alkalomra - ezt is már régóta kérte és nagyon várta. Kicsit aggódtam, mert Ibolya nem nagyon bírja a fájdalmat, mégis, egy pisszenés nélkül tűrte a dolgot. (Lehet, hogy inkább a váratlan fájdalommal van a gond...) Most pedig ő szokott szólni, hogy ápoljuk a lyukat a csepegtetővel. A torta egy kicsit szétfolyt, de az íze egész jóra sikerült, és a másnapi tortának, amit az oviba küldtem be, minden aggodalmam ellenére még az állaga is rendben volt - lassan megtanulom a helyes arányokat. A szülinap része az is, hogy kettesben töltöm az ünnepelttel a napot, Ibolyával egy nagyot játszótereztünk, meg fagyiztunk is.
Szóval, nagyon örülök, hogy velünk lakik ez a kis napsugár.
Születésnapja estéjén így aludt el: "Isten hintáztat az ölében." Sokszor eszembe jut, hogy milyen jó így elaludni.

Jó éjt.

Lapzárta után érkezett hír: Gábornak bélférge van. Na neeee!

2011. május 2., hétfő

Vers Anyák napjára

Ma a gyerekek egy szép verset dobtak össze nekem arról, hogy mi mindent csinálhatnék, ha...

Első kezeddel számítógépezel

Második kezeddel hegedülsz,

Harmadik kezeddel gitározol,

negyedikkel motorozol,

ötödikkel autózol,

hetedikkel szökőkutat javítasz,

nyolcadikkal bokrot metszesz,

kilencedikkel lököd a hintát,

tizedikkel homokvárat építesz,

tizenegyedikkel simogatsz,

tizenkettedikkel ölelgetsz,

tizenharmadikkal puszikat dobálsz,

tizennegyedikkel levelet írsz a barátnődnek,

tizenötödikkel rajzolsz,

tizenhatodikkal főzöl,

tizenhetedikkel terítesz,

tizennyolcadikkal kanalakat raksz,

tizenkilencedikkel enni adsz,

századikkal ajándékokat adsz.

legyen Mama százkezű!


Első lábaddal futóversenyezel

Második lábaddal sétálsz

Harmadik lábadat berakod az ágyamba

Negyedik lábaddal lazítasz,

Ötödik lábaddal ugrálsz,

Hatodik lábaddal tornázol,

Hetedik lábaddal féllábon ugrálsz,

Nyolcadikkal focizol,

Kilencedikkel táncolsz,

Tizedikkel biciklizel.

Legyen Mama százlábú!


Egyik szemeddel őrzöd az álmunk,

másikkal messzelátózol,

harmadikkal sapkát varrsz,

negyedikkel mérges vagy,

ötödikkel mindenkit szeretsz,

hatodikkal nézed a Napot,

hetedikkel nézed a naplementét,

nyolcadikkal olvasol.

kilencedikkel pislogsz,

tizedikkel nézed, ahogy fára mászunk.

Legyen Mama százszemű!


Egyik szájaddal diktálsz,

másikkal puszilsz,

harmadikkal beszélsz,

negyedikkel mesélsz,

ötödikkel énekelsz,

hatodikkal imádkozol,

hetedikkel eszel,

nyolcadikkal kiabálsz,

kilencedikkel nevetsz,

tizedikkel csókolózol a Papával.

Legyen Mama százszájú!



És még Gábor egy szép hasonlata a kék égről: Tiszta az ég, mint a virág szirma.

Nemsokára talán elkészülök! Már "csak" egy 3/4 órás angol nyelvű előadást kell összedobnom holnapra... Aztán itt a gyöngyélet megint.