Az öröm útja
Jézus föltámad halottaiból
Milyen titokzatos pillanat. Senki sem láthatta, amikor Jézus feltámadt a halálból. Az őrök kint bóbiskoltak, amikor egyszer csak hatalmas robajjal egy angyal elgördítette a követ, és a sír üres volt. Az őrök megrémültek, és elszaladtak. Nekünk nincs mitől félnünk, Jézus barátai vagyunk, és mi is föl fogunk támadni vele együtt. Mi örvendezhetünk Isten szeretetének a csicsergő madarakkal és a nyíló virágokkal együtt.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
A tanítványok látják az üres sírban hagyott lepleket
Péter és János, a két apostol az asszonyok szavára olyan gyorsan szaladnak a sírhoz, ahogy csak tudnak. János sokkal fiatalabb, gyorsabban szedte a lábát, és előbb ért a sírhoz. Nem akart bemenni Péter előtt, ezért csak izgatottan bepillantott, és az üres lepleket látta. Mint amikor egy nagy, közös bukfencezés után a lepedő összevissza gyűrődve hever az ágyon. Volt egy külön kendő, ami Jézus fejét takarta, ez pedig szépen összehajtogatva volt egy másik helyen. Jánosnak ez elég volt. Hitt. Elhitte, hogy Jézus feltámadt. Péternek ennél többre volt szüksége. Van, aki könnyebben hisz, van, aki lassabban fut Isten felé. A lényeg az, hogy mindnyájan odaérünk hozzá.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Jézus megjelenik Mária Magdolnának
Mária Magdolna nagyon szerette Jézust. Ott állt a kereszt alatt, ott volt a temetésen, és amint lehetett, a hajnal első sugaránál már a sírhoz sietett. Nagyon megijedt, amikor nem találta sehol a testét. Veletek volt már úgy, hogy nagyon számítottatok rá, hogy találkoztok valakivel, de ő mégsem volt ott ? Akkor meg tudjátok érteni Mária Magdolnát. Annyira sírt, hogy nem is ismerte fel elsőre Jézus hangját. Amikor aztán a nevén szólította, azonnal felismerte. Fontos a neved Neked is. Egy pillanatra fülelj a belső hangodra: milyen szeretettel csendül fel a neved Jézus szájából? Mária Magdolna boldogan rohant a tanítványokhoz megvinni a hírt: Jézus él! Ő volt az első ember, aki ezt a csodálatos dolgot megtudta. Mi is tőle tudjuk. Olyan jó a jó hír forrásának lenni.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Jézus megjelenik az emmauszi tanítványoknak
Jézus haláláról értesülve az emmauszi tanítványok kora hajnalban elindulnak hazafelé, mert másképp nem érnének haza egy nap alatt. Fáznak és félnek. Nem is csoda, mert attól kellett tartaniuk, hogy Jézus közeli tanítványait is össze fogják szedni, és megbüntetik. Fájdalmas szívvel gyalogolnak, és arról beszélgetnek, ami a legjobban foglalkoztatja szívüket. Jézus csatlakozik hozzájuk, és megkérdezi, hogy miről van szó. Igaz, hogy nem ismerik fel, de elmondják neki szívük bánatát. Jézus pedig megértően végighallgatja, és válaszol rá, elmagyarázza nekik, hogy mi történt. Ahogy együtt mennek a hegyes-völgyes, zöldellő vidéken, lassan a tanítványok szíve is megkönnyebbül. Jézust ma is érdekli, hogy mi van a te szívedben, az ő kedves gyermekének a szívében. Mondd el neki bátran. Ő nem csodálkozik, nem nevet ki, hiszen az emmauszi tanítványokat is szeretettel hallgatta, pedig az aztán igazán mulatságos helyzet, hogy az élő Jézusnak panaszolják, hogy mennyire sajnálják Jézus halálát. Bátran bízhatsz benne. Megőrzi a titkodat, és válaszol.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Az emmauszi tanítványok fölismerik Jézust a kenyértörésben
A tanítványok meghívják Jézust, hogy egyenek együtt. Jó együtt enni azzal, aki megvigasztalt, akitől megértést kaptunk. Megérkeztek Emmauszba, az egész napos út után fáradtan és éhesen telepednek le az asztal köré. Jézus megtöri a kenyeret és nekik adja. Hányszor látták ezt a mozdulatot! Biztos, hogy a kenyérszaporítás csodáinál ugyanígy figyelték a kezét. A sok közös, vidám étkezésnél boldogok voltak, amikor körbejárt a kenyér. És végül az Utolsó Vacsorán, amikor Jézus saját testét és vérét adta nekik. A tanítványok végre felismerik Jézust, aki azonnal eltűnik előlük. Megtette, amiért jött. Hirtelen minden értelmet nyer. A sok bölcs és lelkesítő szó, amit út közben hallottak, a béke és szeretet, ami áradt belőle, amiért annyira jó volt mellette lenni. Csodálkozva kérdezik: Ugye lángolt a szívünk, amikor hallottuk a szavait? Azonnal felkerekednek, és visszamennek Emmauszból Jeruzsálembe, hogy örömüket megosszák a többi tanítvánnyal. Emmausz neve azt jelenti: Meleg forrás. Szívük eltelt Jézus örömének meleg forrásával, és már nem fáznak, nem félnek. Boldogok. Ha felismerjük Jézus jelenlétét, akármilyen fájdalmunk is nagy örömmé tud változni.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Jézus megjelenik az apostoloknak
Az apostolok még mindig féltek. Elbújtak, bezárkóztak egy szobába, nehogy rájuk találjanak a katonák. Pedig nem is keresték őket. Sokszor előfordul, hogy félünk valamitől, és nincsen semmi alapja. Elbújunk, nem merünk beszélni róla, de rettegésünk teljesen felesleges. Jézus egyszer csak felbukkan a szobában, ahol együtt vannak. Nincs kopogás, nem nyílik ki az ajtó, mégis ott áll közöttük. Mekkora meglepetés volt ez! A tanítványok semmi másra nem tudtak figyelni, csak Jézusra, aki azt mondta nekik: ne féljetek! Hozzánk is odalép, ha megpróbálunk elbújni, ha bánatunkban teljesen egyedül vagyunk. Minket is megnyugtat, nincs mitől félnünk, ő ott van velünk.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Jézus hatalmat ad tanítványainak a bűnök bocsánatára
Talán a legfájdalmasabb érzés a világon, ha tudjuk, hogy valami rosszat tettünk, de úgy érezzük, hogy nem lehet sehogyan jóvá tenni. Azt gondoljuk, milyen jó lenne, ha nem kéne foglalkozni vele, ha nem is történt volna meg. Az is nagyon bántó, ha ellenünk tesznek valami rosszat. Ilyenkor mérgesek vagyunk, sírunk, talán nem is tudunk másra gondolni, mint hogy milyen rossz nekünk. Jézus azt szeretné, ha örömben élnénk. Ha nem nyomasztana minket mindenféle harag és rossz érzés. Ő, amíg a földön járt, mindenkinek megbocsátotta a bűneit, aki ezt kérte tőle. Sokan felháborodtak ezen, mert a bűnöket nem bocsáthatja meg más, csak egyedül az Isten. Jézus most ránk bízza ezt a feladatot. El sem tudjuk képzelni, mekkora kincs ez. Megbocsáthatunk azoknak, akik bántottak minket, és megbocsáthatunk magunknak, ha rosszat tettünk. Isten is megbocsát nekünk. Ezek a megbánt bűnök már az ő kezében vannak, és biztosak lehetünk benne, hogy valahogy, az ő különleges módján, jóra fordítja.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Jézus megjelenik Tamásnak
Tamás apostolnak az volt a beceneve, hogy Iker. Könnyen lehet, hogy volt egy ikertestvére, akivel sokszor megviccelték a többieket, kicserélték magukat és nagyot kacagtak. Most, amikor ezt a hihetetlen dolgot hallja, hogy Jézus feltámadt, nem tudja, mit gondoljon. Lehet, hogy az járt a fejében: mi van, ha Jézusnak is van egy ikertestvére? Ha a sebhelyek ott vannak a testén, biztos, hogy ő az igazi. Ha azokba tehetem az ujjam, biztos leszek benne, hogy ő az. Jézus nem volt ott, amikor ez történt, mégis amikor megjelenik, hívja Tamást, hogy nyugodtan tegye az ujját a sebek helyére. A sebek ott vannak, azok Jézus életének hatalmas tanúi. Tamást már nem érdekli a bizonyíték, azonnal hisz, és leborul Jézus lába elé. Nincs szemrehányás, nem kell magyarázkodni, a szeretet mindent átjár. Jézus ebben a pillanatban rólunk beszél. Boldogok, áldottak, akik nem látnak, és mégis hisznek. Hálásak vagyunk, hogy hiszünk benne.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Jézus megjelenik az apostoloknak Tibériás tavánál
A tanítványok már tudják, hogy Jézus feltámadt, de még nem jöttek rá, hogy mi a feladatuk. Ezért hozzálátnak ahhoz, amit eddig tettek, amihez jól értenek. Nem válnak el egymástól, közösségben maradnak, és Péter vezetésével, aki kitűnő halász volt, elmennek Tibériás tavára halászni. Velünk is előfordul, hogy már rájöttünk valamire, hogy másképp kéne csinálni, de nehéz elindulni az úton. Csobognak a hullámok, lassan elcsendesednek a madarak, csillognak a csillagok, minden ismerős. Ekkor azonban megismétlődik a csoda: nem fognak semmit. Ahogy csalódottan indulnak kifelé, felbukkan valaki, és az ő szavára újra kivetik a hálót. Azonnal megtelik hallal, összesen 153 nagy halat fognak. Akkoriban azt hitték, hogy a világon összesen 153 nép él. Ezzel jelzi nekik Jézus, hogy mi a feladatuk: tegyék tanítvánnyá a népeket. Péter azonnal visszaveszi a ruháját, és úszva indul Jézus felé. Alig várja, hogy újra találkozzon vele. A többiek a halakkal együtt követik őt. Mekkora öröm és csodálkozás lehetett bennük. Jézus újra utánuk jött, velük akart lenni, és megmutatja nekik, hogy éljenek tovább.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Jézus átadja a főhatalmat Péternek
A csodálatos halfogás után Jézus halat süt tanítványainak, és együtt reggelizik velük. Olyan jó együtt eszegetni azokkal, akiket szeretünk. Mindenre van idő, tudunk beszélgetni egymással, békésen, lassan csörgedezik a nap. Pétert azonban még nyomasztja, hogy háromszor megtagadta Jézust. Igaz, hogy megbánta, és keserves könnyeket sírt, de még mindig el van keseredve ezen. Jézus tudja ezt, és ezért háromszor is megkérdezi Pétert: Szeretsz engem? Péter háromszor is kimondhatja: Tudod, hogy szeretlek. Jézus kifejezi, hogy megbízik Péterben, ő is háromszor kéri meg: legeltesd bárányaimat. Megerősíti, hogy őt tekinti továbbra is az apostolok, a születő egyház vezetőjének. Jézus nekünk is mindig ad újabb esélyt, és lehetőséget arra, hogy jóvá tegyük, amit elrontottunk. Az életben időnként elénk kerülnek hasonló helyzetek. Péter legközelebb bátran megvallotta Jézust, egy egész tömeg előtt. Ő lett az egyház vezetője, az első pápa.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Jézus tanítványait a világba küldi
Jézus negyven napig együtt járt a tanítványaival. Beszélgetett velünk, sok új élményük volt. Lassan teljesen megnyugodnak, rátalálnak a küldetésükre ebben az új helyzetben, egységben vannak. Talán azt érzik, hogy milyen jó így. Nincsenek mindennapi gondok-bajok, és folyamatosan velük van Jézus. Olyasmi lehet, mint a világ legcsodálatosabb nyaralása. Jó kikapcsolódni a pörgésből, a munkából, óvodából, iskolából, és együtt lenni. De Jézusnak nem az a célja, hogy a tanítványok kicsi csapata egész életében nyaraljon. A munka, amit rájuk bíz, még izgalmasabb. Megkéri őket, hogy tegyenek tanítvánnyá minden népet. Mindet, kivétel nélkül. Minden népet és minden embert. Ő pedig velük lesz, és segít nekik ebben. Milyen jó, hogy erre kérte őket, hiszen különben a magyarok sem ismerhették volna meg a kereszténységet. Jézus minket is erre kér. Hirdessük azt, hogy ő Isten fia, aki szeret, aki velünk van, aki hazavár, aki feltámadt és feltámaszt minket is.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Jézus a mennybe megy
A tanítványok Jézussal együtt kimennek az Olajfák hegyére. Ez volt az a hely. Ahol Jézus olyan fájdalmasan gyötrődött, majd pedig itt kapta az áruló csókot Júdástól. Most ugyanezen a helyen ismét elbúcsúzik tanítványaitól, de nem fájdalmas könnyekkel, hanem a mennybe készülve, úgy, hogy már minden rendben van. Jézus felemeli a kezét, és megáldja szeretett barátait, majd pedig felemelkedik a mennybe. Visszatér oda, ahonnan jön, ahol már nem kötik a tér is idő korlátai, azaz a világon mindenhol, minden emberrel ott tud lenni egyszerre. Veled is, és velem is. Az apostolok csak állnak, nem bírják levenni tekintetüket a felhőkről, amelyek lassan eltakarják a távolodó Jézust. Megint segítségre van szükségük, hogy tovább tudjanak lépni, és meg is kapják. Két angyal lép hozzájuk, és megkérdezik: Miért álltok itt az égre nézve? A tanítványoknak is meg kell szokniuk, hogy Jézus ezentúl máshogyan van velük. Máshogy, de ugyanolyan valóságosan.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Az apostolok Máriával együtt imádkozva várják a Szentlélek eljövetelét
Jézus előre megkérte apostolait, hogy menjenek vissza Jeruzsálembe, és ott imádkozzanak együtt, amíg erő nem tölti el őket a mennyből, amíg meg nem kapják a Szentlelket. Ők így is tesznek. Imádkoznak, napokon át, összesen tíz napig. Ti is tudjátok, milyen nagyon várni valamit. Amikor pontosan tudjuk, hányat kell aludni, hogy itt legyen a születésnapunk, vagy más nagy ünnep. Az apostolok most életük legnagyobb ajándékára várnak. Még nem tudják, mi az, de imádkoznak érte, és várják. Nem csüggednek el, hogy nem kapják meg azonnal, nem érdekli őket, hogy még mennyi időt kell kivárni. Mi is megtanulhatunk Jézussal együtt várakozni. Bízni abban, hogy minden megtörténik akkor, amikor itt lesz az ideje. Néha nagyon nehéz várni, türelmesnek lenni, de ha van kivel együtt vágyakozni, együtt imádkozni, mindjárt könnyebb lesz, mert támogatjuk egymást.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Krisztus elküldi a Szentlelket
Csodálatos napra virradtak a tanítványok. Ahogy ülnek és imádkoznak, egyszerre csak hatalmas szélzúgást hallanak. Mi lehet ez? – néznek egymásra. Döbbenten veszik észre, hogy kis lángnyelvek jelentek meg a fejük felett. Amit Jézus mondott, beteljesedett. Megérkezett a Szentlélek, és az apostolok tétovázó kis csapata azonnal érzi az őket eltöltő, csodálatos erőt. Akik eddig elbújtak, bezárkóztak, most kiállnak a nagy zúgás miatt összeverődő tömeg elé, és magával ragadó szavakkal beszélnek Istenről, Jézusról és a megváltásról. Isten pedig megint tökéletesen időzített. Pünkösd napja, a héber Sávuót ünnep napján van, amikor azt ünnepelik, hogy szövetséget kötöttek Istennel, és megkapták a tízparancsolatot a Sínai hegyen. Jézus ezen a napon küldi el a Szentlelket, és ezzel egy újabb, csodálatos szövetség veszi kezdetét Isten és az egész világ minden embere között. Új parancsot is kapunk, amit Jézus hozott a számunkra: Szeressük egymást, bocsássunk meg egymásnak, és hirdessük, hogy Jézus az Úr. Az apostolok pontosan ezt teszik az ünnepre összegyűlt embereknek, akik közül tömegek térnek meg. A Szentlélek bennünk is ott van. Forduljunk hozzá bátran, alig várja, hogy számítsunk rá és éltető, ötletes, izgalmas dolgokra hívó erejére.
Krisztus feltámadt, alleluja!
Valóban feltámadt, alleluja!
Szeretettel: Dyekiss Virág
2020
