Mostanában...

Mostanában nagyon jó itthon a gyerekekkel. Nagyon szeretem, hogy nem kell órához alkalmazkodni, hogy pofátlanul sokat pihenhetek, és gyönyörködhetek a játszó gyerekekben. Öröm nézni, ahogy kicsik és nagyok különböző felállásokban egymásra találnak. Örülök neki, hogy  ilyen jól érzik magukat itthon, mert ez a nyár eléggé itthonülősre sikerült, hiszen én nemigen tudom őket elvinni sehova. De még senki nem panaszkodott. Érdekes, amikor borul a rendszer, mert pl. valaki elmegy táborba.
Most volt a Regnum-táborok ideje, végre - bár kisebb mérlegelés után - én is részt vettem a saját népünk, a CSIRKÉK táborában, ahova betegségek miatt már két éve nem jutottam el. Nagyon jó volt a találkozás a többiekkel, a sok beszélgetés, esti programok, játékok. Jó volt látni, hogy milyen szépen cseperednek a gyerekek, és hogy a sok különböző családban hogyan érnek különbözőre, egyaránt csodálatosra.

Aztán másnap Rózsa elment a saját táborába (UFO kiképző központ), Gábor pedig három nappal később indult indiántáborba. Mindketten boldogan, koszosan, kullancsosan, sok élménnyel, új dalokkal és nagyon lelkesen jöttek haza. Köszönjük a vezetők, segítők sok munkáját!



Pocaklakó egyelőre jól érzi magát odabent, időnként eléggé feszül a hasam, a járás, talpon levés nehezemre esik, de egyébként minden rendben van. Köszönöm a sok ránk-gondolást, jelentkezem, ha lesz valami érdekes.

Megnyugtatós

Szerdán és ma újra megnézték a baba veséjét, és azt állapították meg, hogy nem romlott az állapota, és ezért nem sürgető a helyzet. Bent maradhat, ameddig kedve van hozzá, nem kell megindítani a szülést - ennek nagyon örülök, mert az a hátralévő három hét valószínűleg hiányozna neki (meg nekem is).
Születés után új vizsgálat következik, akkor már a gyerekosztályon, és megállapítják, hogy kell-e műteni és mikor.

Mókás nagyon a kilencedik hónap, ilyenkor az ember lánya már kevésbé tud megfelelően átgondolni dolgokat, és nagyon jókat derülök magamon, amikor egy-egy szembeszökő irracionális gondolatot veszek észre. Pl. a minap locsoltam volna a növényeket, és előző este egy bokor ágán hagytam a slagot, hogy amíg elzárom a csapot öntözze a vízigényes növényt. Aztán másnap megnyitottam a vizet, megkerestem a slag végét, és többször is megpróbáltam megfogni a vízsugarat, hogy annál fogva magamhoz húzzam a tömlőt. Igen, jó lett volna, ha nem kell lehajolnom olyan mélyre... :-)

A másik eset szerdán történt, amikor ultrahangra kellett mennünk. Tika épp aznapra belázasodott, ezért bizonytalanná vált, hogy el tudunk-e menni Emillel mind a ketten a vizsgálatra. Egyedül végképp nem volt kedvem hozzá, meg a beteg gyereket is sajnáltam itt hagyni, ezért az jutott eszembe, hogy menjen el az ultrahangra Emil egyedül, és meg itthon maradok Tikával :-) . (Aztán apósom elvállalta a kornyadozó manót, köszönjük szépen!)

Váratlan fordulatok

Emil írta barátainknak, bemásolom:

A legutóbbi, szerdai ultrahangos vizsgálat alapján Matyi egyik veséje sokkal nagyobb, mint a másik - elzáródás, vagy szűkület okozza. Mivel ez komplikáció nem lesz otthonszülés, hanem 2-es női klinika, ahol utána rögtön tudnak a veséjével foglalkozni. Ez a tágulat roncsolja a vesét, ezért ebből a szempontból minél hamarabb megszületik, annál jobb - annál kevésbé roncsolódik és annál nagyob az esélye, hogy utána teljesen regenerálódik. Viszont ha túl korán születik, és még nem elég fejlett a tüdeje, akkor abból nagyobb problémája lesz. Bizonytalanság van abban, hogy Matyi hány hetes - a mi számításasink szerint csak augusztus elején kéne megszületnie, de az ultrahangos vizsgálatok sorra 2-3 héttel nagyobbnak mutatják - és ez nem mindegy. Csütörtökön voltunk egy vizsgálaton, ahol a doki úgy látta, hogy a méhszáj még nincs olyan állapotban, ami a szülés megindítását javasolná. Ezért a jövő szerdáig beszél a főneonatológussal, mondanak egy időpontot, amikor ketten együtt ultrahangos vizsgálattal megtanácskozzák, hogy mikor lenne jó megszületnie a gyereknek. Feltehetőleg a kitalált időpontban megindítják a szülést, majd utána közvetlenül a gyereket tudják vizsgálni és kitalálják, hogy mi legyen vele. Pl. lehet, hogy műteni kell, de kérdés, hogy hogyan. Lehet, hogy egy kis katéterrel meg tudják oldani, hogy kieressze a folyadékot. Valószínűleg ha ilyen kis korban ezt rendbe teszik, akkor még tud regenerálódni a vese.

Virág: Nem vagyunk kétségbe esve, de azért sok álmot el kell engedni, és egészen más lelkülettel kell várakozni. Imákat kérünk. Nagyon jó, hogy kiderült a probléma, reméljük, minden rendeződik.