2018. május 22., kedd

Ordacsehi Pünkösd

Lassan már hagyománnyá válik, hogy a hosszú pünkösdi hétvégére Ordacsehibe megy a nagy-Dyekiss család, azaz mi, férjem szülei és testvérei, családjukkal együtt. Az unokatestvérek nagy közös bulit csapnak ilyenkor, én pedig kikapcsolódom: anyósom intézi a csapat táplálását, a gyerekek nagyjából elvannak egymással, van lehetőség felnőtt beszélgetésre, semmittevésre is.
Idén különösen is gyönyörű időnk volt, a Balatonban is jó volt fürödni, úszkálni. Nagy örömet jelentett egy kis motoros, akkumulátoros csónak, melyet apósom újított fel, s amelyet a nagyobb gyerekek órákra elvihettek, bejárták a nádast, ugáltak, úszkáltak, ha pedig lemerült az akkumulátor, szépen visszaeveztek.
Árnika, Matyi boldogok voltak Dorkával, Olivérrel és Leventével, a hasonló korú unokatesókkal. Árni Dorka minden mozdulatát utánozta, egyre több mindent próbál mondogatni, bár sokszor még csak mi értjük, hogy miről lehet szó (pl. Pmpa: Sonka).
Tiborka és Berci halat fogtak, egészen sok apró halivadék került hálóba, melyeket hazahoztunk, és az axiknak adtuk ünnepi lakoma gyanánt.
Pünkösdhétfőn nagyon kedves ajándékokat kaptunk: Tika fogott egy nagyobbacska halat, legalább nyolc cm volt! Megdolgozott érte, találtunk egy sziklás kis öblöt, ahol sok sneci úszkált, de persze ügyesen elkerülték a hálót, míg végül ez az előzékeny példány csak belement. Leventének ajándékozta.
Bobó észrevette, hogy a nap körül körben végig szivárvány tündöklött. Hosszú ideig gyönyörködhettünk benne.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése