Régen várt vendégség volt ma Szüleimnél. Meglátogatta őket Vizi Elemér és Simó Feri, dobogókői jezsuiták. Sajnos Glóri Papa (Lóri atya) otthon maradt, mert kicsit beteg. Nagy örömünkre mi is meghívást kaptunk. Sőt, a vállalkozókedvű vendégeket az sem riasztotta vissza, hogy Rózsa kicsit beteg lett. Estére már én is belázasodtam, de ez sem szegte kedvünket.
Csodálatos volt látni, hogy a gyerekek milyen felszabadultak az atyákkal - és viszont. Előttem van a kép, ahogy Tika beveti magát Feri karjai közé, vagy dobálja neki a lufit, ahogy Gábor odabújik, ahogy Elemér Rózsám, rózsám - nem eresztem-et játszik Ibolyával (az ő értelmezésében hal szabadul a hálóból) vagy amikor egy Rózsa által komponált dalocskát zongorán kísért.
Nagyon meghatározónak tartom az ilyen kötetlen pap-élményeket, és teljes szívemből köszönöm nekik, és Istennek is, hogy ilyen papokat ajándékoz nekünk.
Imádkozzunk hivatásokért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése