2014. március 17., hétfő

Gábor-száj

Szombaton reggel 6 körül bújtam elő a hálószobából, hogy a csapat ébredése előtt még dolgozzam egy picikét. De Gábor már ott ült a kanapén.
- Hát, te, Gábor? Hogyhogy ilyen korán felkeltél szombat reggel?
- Olyan unalmasat álmodtam, hogy inkább felébredtem.

Aztán együtt néztük egy darabig az ablakból az éppen felkelő Napot. Jó volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése