Gábor szombaton megtanult biciklizni. Érdekes módon neki a pedálozás ment nehezebben (pedig az milyen fontos...), az egyensúlyozással már tavaly sem volt semmi gondja.
Már múlt hétvégén is gyakoroltunk, akkor egy kicsit bénább bicajjal, de aztán hét közben megcsináltattam a másikat (egy roppant precíz szerelővel, még a 12 perc munkaidőt is külön számlázta...), és így szombaton egy könnyebben tekerhető példánnyal nagyon gyorsan ráérzett. Vicces és számomra kicsit megható is volt, hogy múlt szombaton az "Élesebb legyél a késnél, harcosabb a szenvedésnél, mert az ember másokért él..." szövegű amerikai himnuszt énekelte biciklizés közben, amikor pedig végre megtanult, a "Gyermekember, az égre nézz, lelked már a jóra kész... gyermekember, férfikorba lépsz!" szövegű Disney-slágert énekelte fennhangon. Mind a két dal szövege teljesen vállalható (legalábbis értékrendi szempontból), örültem, hogy ilyenek jutnak az eszébe. És velem is gyakran előfordul, hogy valamilyen fontos tevékenység közben énekelni kezdek, dalok zsonganak a fejemben, pl. amikor síelni tanultam, a "Mit sem aggódom, nem féltem életem, csak hogy végigfussam a pályám..." Lehet, hogy ez is öröklődik?
Másik nagy hír: Gábornak kikapta a biztonsági öv az egyik mozgó fogát! Ez már a harmadik kiesett foga, de az előzőeket mindig lenyelte. Ez meg leesett az autóban, de sikerült megtalálnom.
Gábor: - Honnan tudtad, Mama, hogy ez egy fog?
Én: (Nem akartam lerontani a büszkeségét némi Rózsa-fogra való hivatkozással, ezért:) - Hát, nekem is esett ki jópár fogam.
Gábor: - De ilyet, hogy egy kiesett férfifog, ilyet még nem láttál, igaz?!
Ibolya pedig azt mondta a teliholdra, hogy szárnya van a Holdnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése