2012. november 22., csütörtök

Némi gyerekszáj

Ibolya: Elveszem Rózsától a jó példát.
Még mindig ő: Kitöröm a fejemből az ötletet. (Nem könnyű az igekötőhasználat...)

Tika: Vegyünk napraforgóolajat és öntsük rá a napraforgókra!
Tika: Ha hazajöttem, rögtön repülök a borsóra, és ajánlgatom a többieknek.
Tika:  Hölgyem, megengedi, hogy a markolóm a cipőjében parkoljon?

Ibolya: Mama, dicsérd meg Tikát!
Tika: Nem kell, már megdicsértem magam.

Tika: Nézd, Mama, a kakaóscsigám hőscincér alakú!

2012. november 1., csütörtök

Valami dereng...

Röviden vázolni kezdtem a gyerekeknek az elkövetkező napok programját, de hamar elakadtam, mert egy érdekes beszélgetésbe bonyolódtam Tikával.
Virág: - Holnap délelőtt kimegyünk a temetőbe. Meglátogatjuk Papa egyik unokatestvérének a sírját.
Tika: - És ott lesz egy nagy gödör, és mi beleugrunk?
Virág: - Nem, a temetőben azok vannak, akik már meghaltak, mi odamegyünk, és rájuk fogunk gondolni.
Tika: - És őket fogjuk betemetni a gödörbe?
Virág: - Nem, ők már el vannak temetve. Van a fejüknél egy kereszt, és egy kis domb, az alá vannak temetve.
Gábor: - Egy kőlap alatt fekszenek igazából.

Itt akkor véget ért a beszélgetés, de este Tika visszatért a témára, kezében egy mécsessel, amit holnapra vettünk.

Tika: - Ezt a mécsest elvisszük a temetőbe?
Virág: - Igen.
Tika: - És ott beássuk a földbe?

Így végül nem jutottam el addig, hogy utána pedig elmegyünk a káposztásmegyeri templom urnatemetőjébe.

Pedig elmentünk, és Tika érdeklődve nézett szét a szépen feldíszített temetőben:
- Mama, ugye ez a virágkaritász?

A temetőben elég sokáig mászkáltunk, amíg több telefonos segítséget igénybe véve megtaláltuk a keresett sírt. A gyerekek közben azzal múlatták az időt, hogy kitalálták, hogy milyen legyen az én síremlékem. Természetesen volt beleszólásom, szerintem jó lesz :-).
Ezen kívül elhagyott sírokat kerestek, hogy mécsest helyezzenek el rajtuk, és olvasgatták a sírfeliratokat.
Rózsának az egyikről egy furfangos matekpélda jutott az eszébe:
- Mama, erről a sírkőről matekpéldát kéne írni!
- Hogyan gondolod?
- Az van rajta, hogy Anya, Apa, Testvérünk. Az lehetne a kérdés, hogy hányan voltak eredetileg a családban. És nem lenne jó válasz, hogy öten, mert legalább öten voltak.

No comment.