2010. szeptember 28., kedd

Rózsa verset ír


Rózsa ma délután nekilátott, és írt egy csomó verset.
(Rózsa: Írd fel mind a két legjobb verset, mert mind a kettő nagyon jó lesz reklámnak.)
Addig is, amíg a hétéves költőnő első kötete megjelenik, egy kis ízelítő:



Vörösbegy
Vörösbegy, vörösbegy
Ablakunkba mikor ülsz le?
Vörös begyeddel,
Szikrázó szemeddel.

Feketerigó és a hó
Feketerigó,
Hát már hullik a hó!
Kiscipőd nincsen a télre,
Hogy tudnál elrepülni délre?

Feketerigó,
Hát már hullik a hó!
Kéne sapka, sál, kalap neked télre,
így nem fázol meg télen.

2010. szeptember 27., hétfő

"kicsit" elaludtam

Ma délután, amikor Tikát "szoptattam" (= aludtam egy kicsit) olyan intenzívre sikerült a fenti tevékenység, hogy nem észleltem semmit abból, hogy Ibolya bepisilt.
Csak akkor tűnt fel a dolog, amikor este, a paradicsomleveshez le akarta venni a harisnyáját, hogy ne csöpögtesse le, és észrevettem, hogy másik harisnya van rajta.

Én: Ibolya, te kicserélted a harisnyádat?
Ibolya: Igen, mert bepisiltem.
Én: És hol a pisi?
Ibolya: Hát feltöröltem az egészet. Ugye milyen ügyes vagyok?

Szerintem igen... ;-)

Pénteken SZÜRET!



Gábor és Ibolya már napok óta várja az óvodai szüreti mulatságot. Gábor egy gyönyörű szőlőtőkét gyurmázott. Még seregély is ül a tetején! Ma végre elérkezett a nagy nap, és még az idő is kiderült. Ettek kemencében sült krumplit, hagymát, lángost, szőlőt minden mennyiségben, frissen sült kenyeret, készítettek préssel mustot.

(Gábor: Ahhoz képest, hogy milyen szegények voltak, elég finomakat ettek...)

Továbbá játszottak, táncoltak, remekül érezték magukat.
Rózsa kicsit szomorú volt, hogy neki az iskolában már nincs ilyesmi. De elhatároztuk, hogy tartunk egy itthoni mulatságot. Meghívjuk rá Rózsa egyik kipróbált barátnőjét (se ő maga, se az anyukája nem ájul el attól, hogy itt milyen rendetlenség marad, ha egész nap rakom a rendet), és bulizunk egy nagyot pénteken.
Ma ehhez kerestem ötleteket. Nagyon tetszik a világító szőlősor, szerintem azt megcsináljuk. A lufis szőlőjelmezek is jól néznek ki. A gyerekeknek még biztos lesz egy rakás ötlete. Majd pénteken beszámolok!

2010. szeptember 25., szombat

Linkgyűjtés

Nagyon tetszik nekem, ahogy Alkotómami összegyűjti a blogján a hasznos, érdekes linkeket. Én is találtam néhányat, mit szeretnék megőrizni, ezeket jelölöm meg itt.

http://www.somewhatsimple.com/
http://waldorfmama.typepad.com
http://funonadime.blogspot.com - kimondottan kisgyerekekkel elkészíthető ötletek

Na, most végre bezárhatom ezeket az ablakokat, már egy hete nyitva vannak. :)

2010. szeptember 24., péntek

esti idill


Vidáman vacsorázunk. A gyerekek felvágottas kenyeret eszegetnek. Ibolyának eszébe jut valami:

Ibolya: Mama, vágjál nekem mosolygó arcot a felvágottból!
Mama: Jó, add csak ide a kenyered.
Rózsa: Nekem is mosolygósat vágjál!
Mama: Jó, pillanat.
Gábor: Nekem egy iguánodont vágjál!

A felvágottas kenyér után jön a ketchupos kenyér. Természetesen erre is lehet rajzolni:

Rózsa: Nekem valami kedves szépséget rajzolj a kenyeremre!
Gábor: Nekem egy ankylosaurust!

Megpróbálkoztam a lehetetlennel. Mindkettejüknek nagyon tetszett az elkészült alkotás. Gábor megjegyzése:

Gábor: Jaj, de szép lett, Mama! Köszönöm szépen! Melyik a feje?

2010. szeptember 23., csütörtök

dinólinzer és pókháló

Az estéket sokszor sajnos a nyafogás és a nyafogáson való úrrálevés határozza meg nálunk. Illetve a hajcsár-Mama, aki félpercenként utasítgatja a jónépet, hogy mi a következő lépés. (Zárójelben: van, hogy ez valami okból elmarad, és akkor kicsit gyorsabban végeznek...)
Rózsa azt találta ki, hogy minden este legyen valami kaland, valami szerepjáték, aminek a keretében meg lehet fürödni és fel lehet öltözni. Pár napig izgalmas volt a kalózosdi, de tegnap új ötlet jutott az eszünkbe: egy nagy pókhálót készítettünk az ajtóra, és azon kellett átbújni, hogy a biztonságos gyerekszobába érhessenek. Rózsa elég nehezen fért át, és sokáig tartott neki, de azért jó móka volt.
Gábor pedig napok óta kérlel, hogy gyúrjak olyan tésztát, amit ki lehet szaggatni, de mindig elfelejtettem. Végül megkértem, hogy "írjon" nekem egy emlékeztetőt. Két szívformát körberajzolt, és azt tette az asztalra. (Annyira szeretem benne, hogy még ilyen esetben is ilyen melegszívű módon emlékeztet engem. Pedig ő dinókat akart szaggatni.) No, végre meg is gyúrtam a tésztát, és született sok dinósüti. Ibolya is kivette a részét, szívecskéket, kakasokat csinált. Neki igazából lóforma kéne, de az még nincs.

2010. szeptember 20., hétfő

délután


Ma igen kreatívra sikerült a délutánunk. Rózsa és Gábor a gyerekszobát dekorálták: a fal és a bútorok egy része volt soron. Alakul a dolog!
Aztán Ibolyka megjelent az egyik hálóingnek használt pólómmal és egy textilfilccel, hogy ugye neki szabad erre rajzolnia. Végül krumlinyomdázás lett a vége. Lett a pólón (hátul) kövön álló dinoszaurusz, számtalan kiskacsa és néhány ló. Mindez pirosban és kékben,mert csak ilyen textilfesték volt itthon.
Kellemes délután volt.

2010. szeptember 18., szombat

Kezdjük el...

Régebben nem gondoltam volna, hogy blogot fogok írni, sőt egyik tesómnak részletesen elmagyaráztam azt is, hogy miért nem. De... mostanában több okból is úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Egyrészt olyan kedves kézműves és családi blogokra bukkantam az Interneten, hogy ilyen módon én is örömmel osztanám meg a kedves történeteinket, meg a kevésbé kedveseket is akár. Ezen kívül sokan vannak, akiknek szívesen elmesélném ezeket, de nincs rá idő vagy lehetőség. Hátha szívesen olvassátok el blogformában.
Majd meglátjuk, milyen sikerrel, illetve milyen gyakorisággal fogom vezetni ezt a naplót.