2014. október 24., péntek

Tika-száj

Lufifújás előtt:
- Nehéz lesz felfújni. Megpróbálom. Sikerült! Hát, ilyen az élet...

-----------------------

Megkérdeztem, mit lehetne változtatni, hogy ő még jobban érezze magát itthon. Kisebb gondolkodás után érkezett a válasz:
- Jó lenne, ha lenne még egy Matyi!

------------------------

2014. október 6., hétfő

Mamaóra


Nehezen viselem, hogy ilyen sokáig tart az iskola. Mire végre hazaérnek a gyerkek, négy, öt óra is van, és akkor még nem sportoltak, nem gyakoroltak a hangszeren, és gyakran leckéjük is van. A vacsorát legkésőbb hatkor el kell kezdeni, különben nem fér bele az esti menet (fürdés, mese, ima, sugdolózás) a rendelkezésre álló időbe. Így kb. napi egy órát lehet együtt kötetlenül, szabadon a család. Ennyi idő van arra, hogy mindenki kimozogja magát, felszabadultan játsszon, hogy egymásra hangolódjunk, megtudjuk, mi volt a másikkal stb. Ez szinte lehetetlen. A helyzetet kicsit enyhíti a Mamaóra.
Ezt az idén vezettem be, mert egyszerűen nem tudok másképp biztosan időt szánni egyenként a gyerekekre. Heti rendszerességgel, megbeszélt időben egy bő órát együtt vagyunk, és csak ketten csinálunk valamit. Nem veszek fel telefont, nem kezdek házimunkába, csak rá figyelek. Nekem elég lenne, ha csak sétálnánk vagy beszélgetnénk, de a gyerekeknek nagyon jó ötleteik akadnak.
Gáborral varrtunk filc Angry Bird-öket, társasjátékoztunk (Rumini társas), most pedig, mivel betegség miatt itthon töltötte a napot, nagy fába vágtuk a fejszénket: sárkányt készítettünk. Nemrég a keresztapjával megnézte az Így neveld a sárkányodat 2-t, így nagyon örült, amikor pont Fogatlan szabásmintát találtunk. Délelőtt 10-től este 6-ig tartott, mire elkészült. Gábor vágta ki a szabásminta alapján az alkatrészeket, ő varrta össze az egyenesebb vonalakat és készítette el a szemeket, majd végül kitömte, és most vele alszik éppen.
Rózsával társasjátékoztunk, és filmet néztünk. Sajnos vele csak egy esti találkát sikerült összehözni, és már eléggé el van fáradva addigra. De legközelebbre valami jobb programot keresünk...
Ibolyával sütöttünk süteményt és teáztunk, majd társasjátékoztunk, múlt héten forró csokit ittunk és varrt egy kötényt a ruhájához. Csinos lett.
Tikának még nincs külön Mamaórája, hiszen az oviból el tudom hozni ebéd után, és így együtt tudok vele lenni, de igyekszem figyelni rá, hogy legyenek olyan közös pillanatok, amikor valóban vele játszom. Szeret autózni, akadálypályákat épít, és a herceg-autó kiszabadítja a királylány-autót. A minap a torreádor dalára táncolt, én voltam a bika. Rengeteg gesztenyét gyűjtöttünk. Az elején azt gondoltam, hogy majd készítünk belőlük valamit, de az idén Tikát inkább a gyűjtés öröme motiválja.
Matyinak :-) remélem, akad elég mamás órája, mindenesetre gyönyörűen vigyorog bele a világba.


2014. október 2., csütörtök

Első hetek

Az első újszülött mosolyok egyike
Matyival a testvérei először a kórházban találkoztak. Ez nem a legjobb környezet az ismerkedés számára - kő van, nem lehet annyira kivenni a babát a kocsiból, ismeretlen, furcsa a hely a gyerekeknek, és még a Mamát is mindig ott kell hagyni, nincs elég idő beszélgetni, egymásra hangolódni. Főleg Tikán látszott, hogy megviseli a környezet, nagyon bújt az ölembe, de a többiek is hamar besokalltak. Amikor végre hazamentünk, rögtön összeállt a kép: most már heten vagyunk egy egység.





A tesók folyamatosan ölben akarták tartani, alig lehetett kivenni a kezükből, hogy alhasson egy kicsit békében. Mert hiába 5. gyerek, nagyon könnyen felriad a legkisebb zajra is. Ibolya azért megoldotta a dolgot, többször is elaltatta Matyit az ölében, és olvasgatott, pihent mellette.
Komatál
Én pihentem, furcsa volt, hogy így Emil segítségével milyen jókat lehet aludni. A család többi része gyakran lement a Dunapartra, kavicsoztak, saraztak, időnként bicikliztek is. Óriási segítséget jelentett, hogy mind a plébániai közösség, mind pedig az iskolai közösség komatálat hozott nekünk. Mindenféle finomságot ettünk, és a mélyhűtő most is tele van a különböző levesekkel. Nagyon köszönjük. Olyan jó volt várni, hogy ki fog érkezni és mit fog hozni (nem néztem meg előre a listát, jobban szeretem a meglepetéseket). Amikor rápillantottam az asztalon sorakozó virágokra, mindig nagyon megörültem.
Fiúk egymás között
Közben azért időnként rám tört az aggodalom Matyiért, és a hogyan tovább-ért. Túl vagyunk az első izotópos vizsgálaton, és az derült ki, hogy egyelőre jól működik az az egy vese, és nem kell azonnal beavatkozni. Most havonta fogják nézni, és ha minden marad a mostani állapotban, akkor öthónapos korában kell majd újabb izotópos vizsgálat, hogy kinőtte-e vagy műteni kell.
Augusztus végén elmentünk a Balatonra, ahol sajnos Ibolya megbetegedett, és azóta csak egy teljesen betegségmentes héttel büszkélkedhetünk. A gyerekek remek bunkert építettek a stégen a kertben. Volt lift, polcrendszer, különböző játékok, hinta.
Szerencsére Ibolya szépen meggyógyult évkezdésre, és büszke elsősként megkezdte tanulmányait. Lelkesen tanul, főleg a furulyát és a néptáncot gyakorolja nagyon szívesen.