Múlt héten volt Rózsa bemutató napja (NAGYON büszke voltam a leányzóra, de eléggé kimerített a három iskolai óra). Nagyon megfájdult a fejem az órák végére. Hálával gondoltam arra, hogy nem minden nap kell végigülnöm ennyi órát. Aztán gyanús lett, hogy más gond is van, mert elég ramatyul éreztem magam. Biztos a túlhajtott munka... Szerettem volna időben befejezni egy cikket, és ezért fél 3-ig dolgoztam (aztán persze még csak vissza sem jeleztek a folyóirattól, hogy megkapták). De ez már pár napja volt, furcsa, hogy ilyen későn jelentkezik a kimerültség.
Végül úgy döntöttem, hogy alighanem beteg vagyok. De ez nem sokat változtatott a dolgokon. Aznap még Márton nap is volt az oviban, és a rákövetkező nap is elég hajszásra sikerült. Utána meg már egész jól voltam.
Péntekre belázasodott Ibolya. Egészen szívszorító, hogy milyen rosszul néz ki. Ma megkezdtünk egy antibiotikum kúrát, mert nem sokat javult az elmúlt öt napban.
Rózsa vasárnapra lázasodott be, de mára már sokkal jobban volt.
Emil ma reggelre betegedett meg. Örülök, hogy tud most aludni, hátha pihen egy kicsit.
Tika és Gábor egyelőre tartják a frontot. Csak így tovább!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése