Matyi átpislogott a Duna túloldalára, és észrevette a Mátyás-templomot. Pláne, amikor meghallotta, hogy MÁTYÁS a neve annak a szépséges épületnek, mihamarabb meg szerette volna nézni. A Csirke-táborból hazaérve az első kérdése az volt, hogy mikor nézzük meg. No, neki is indultunk. Elhívtuk Rékáékat is, így hat gyerekkel vágtunk neki az útnak. Tőlünk a három kicsi jött, nagyon jól éreztük magunkat.A templomban keresgéltünk mindenféle állatokat, amiket lerajzolhattunk egy-egy nagy lapra. Matyi sörényes oroszlánját különösen is ajánlom...
Aztán odajött hozzánk egy kedves templomőr, aki felajánlott egy Mátyás-hollós, állatkeresgélős matricás lapot, amit örömmel töltögettünk-kutattunk még több órán keresztül. Közben még egy amerikai gyerekkórus is fellépett, gyönyörűen énekeltek, nagyon jó hangulat volt. A legnehezebben egy békát és egy baglyot találtunk meg.Végül még meglátogattuk a Mátyás király játszóteret, és hazafelé nézegettük a szebbnél szebb kovácsoltvas ablakkereteket a Várban.
Tibor itthon egyből nekilátott A holló gyűrűje című könyv újraolvasásának, és már a végére is ért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése