2012. február 16., csütörtök

Bejegyzés arról, hogy milyen jó nekem

Nálunk mind a két nagymama igazi tündér.
Két napot is kaptam a héten, hogy dolgozzam, beszélgessek, terveket szőjek, bevásároljak, csipogásmentes órákat éljek.
Mindeközben az én anyukám és Emil anyukája vigyázott a manókra, akik szintén örültek a találkozásnak.
További extra ajándék kedveskedések a teljesség igénye nélkül:
- rend van!
- tiszták az edények
- van meleg étel, nekem is jut
- kaptam Új Embert, lámpaburákat (melyek megvételében, ha jól tudom, Papácska is részt vett)

Nagyon köszönöm!!!


Ezen kívül olyan jó, hogy vannak barátaim, akikre számíthatok a nehéz időkben.

És olyan jó, hogy van Isten.

1 megjegyzés:

  1. Ibolya mai megjegyzése a témában:
    - Mama, tudod, kitől kaptuk ezt a terítőt? A Nagymamától. Mert észrevette, hogy milyen UNDORÍTÓ a másik terítő, és levette, és hozta ezt (Tika kontrázik: Undotó!) A Zsizsi meg arra gondolt, hogy szegény Ibolyának, Tikának, Gábornak, Rózsának nincs szívószála, és erre vett nekünk!
    Azóta meg azt is észrevettem, hogy a kamrába is került titokzatosan ez-az :)

    VálaszTörlés