2015. január 11., vasárnap

Meg lehet nézni :-)

Karácsony előtt újra rátaláltunk egymásra a tűnemezeléssel. Már évekkel ezelőtt próbálkoztam vele, készült egy kis rénszarvas, egy alvó orrszarvú, és kedves barátnőm emlékeztett rá, hogy egy zsiráfpár is a szüleimnek. Nos, most mással kísérleteztem, és nagyon beleszerettem a technikába. Az az érzésem, hogy az elkészült figurák megmutatják azt, aminek szántam őket, bennük van az a többlet, az a belső indítás, ami elindította az alkotást. Olyan jó, amikor elkészül, és életre kel.
Külön köszönöm Haász Gabinak a gyönyörű festett gyapjúkat. Ezeket meglátva éreztem meg, hogy valami teendőm lenne velük. Sok-sok ötletem van, és ez egy pont kicsibaba mellé való technika: bármikor félbehagyható, lehet tűzködni az édesdeden rúgkapáló csöppség mellett - teljesség.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése